Volt egyszer egy fejlesztőcsapat...

A Blizzard Entertainment-re mindig is nagy tisztelettel tekintettem. Ők azok, akik nem a mennyiséget tartják szem előtt hanem a közel kifogástalan minőséget. Értsük ezt úgy, hogy vannak franchise-ok amik évente jelennek meg új címmel, ugyanakkor vajmi kevés változással. A rajongók megveszik még ha tudják is hogy gyakorlatilag majdnem ugyanazt kapják valamivel csinosabb köntösben, minimális változással, még több pénzért. Ellenben a Blizzardnak van jelenleg (egészen a 90-es évek óta) három nagy világa amiben a játékok játszódnak – nem beszélve a régi klasszikusokról mint például a The Lost Vikings. A Warcraft-tal megalkottak egy ízig-vérig fantasy univerzumot aminek a története a mai napig folyik, és ebből a legendás RTS sorozatból született meg minden idők legsikeresebb és nem mellesleg műfajalapító MMO-ja a World of Warcraft.

A Diablo-val egy kicsit komolyabbra vették a stílust. Szintén fantasyről beszélünk, de Sanctuary világában a mennyország és pokol örök harca a fő konfliktus forrása, ezáltal a játék jóval sötétebb hangulatú, ellenben a rajzfilmesebb kinézetű Warcrafttal. A StarCraft pedig (habár én nem ismerem annyira mint a többi címet) fantasy helyett sci-fi világával, kidolgozott történetével és karaktereivel lopta be magát a szívünkbe.

Jött aztán a WarCraft világán alapuló kártyajáték, a Hearthstone, ami nagy sikernek örvendett világszerte, a Heroes of the Storm pedig a Blizzard belépője volt a mobák világába, tele minden eddigi játékuk hőseivel.

Most pedig több mint egy évtizeddel azután hogy a Blizzard új univerzumot alkotott volna, megérkezett az Overwatch.

Új remény

Bevallom elképesztően vártam a játékot. Nem csak azért mert fantasztikusan nézett ki az eddigi trailerek alapján, hanem mert bíztam abban hogy ha a Blizzard valamit alkot, akkor az igényes, gondosan kidolgozott felhőtlen móka lesz. Hozzácsapva még azt hogy ez egy teljesen új világ, a kíváncsiságom határtalan volt. Maga a játék sokat merít a Team Fortress 2 (vagy akár a classic) kaszt alapú csapatos lövöldéjéből. Szeretném leszegezni NEM azt mondom, hogy az Overwatch egy TF2 másolat lenne mint ahogy néhány ignoráns embertársam már az első pillanattól kezdve váltig állított. Tény, hogy valóban vannak benne TF2-es elemek, de apróbb dolgok felfedezhetők benne más multis játékokból is. Olyan ez mintha a Blizzard fogta volna mindazt ami jó a multis lövöldékben, és összegyúrta volna azt egy nagy egésszé amit aztán addig polírozott a saját gyártású tisztítószerével, amíg egy közel tökéletes alkotást nem kaptak.

Hozzá kell tenni, hogy az egyik all-time kedvenc játékom maga a Team Fortress 2, szóval én nagyon sok reményt fűztem ahhoz hogy ez a játék elrepít majd a felhők közé és nem ereszt onnan egykönnyen. Nem csalódtam.

I Need a Hero!

Az alapfelállás szerint a jövőben járunk egy sci-fi, talán kicsit steampunk világban. A fő konfliktust az Omnic Crisis, ami az Omnic nevű mesterséges intelligencia fellázadása szolgáltatja (kicsit Terminatorosan).

Amikor már elveszett a remény, és a nemzetek tehetetlenül álltak a veszéllyel szemben, felütötte fejét egy önjelölt hősökből álló csoport, az Overwatch, akik sikerrel visszaverik a fenyegetést, ami könnyen az egész emberiség életébe kerülhetett volna. Természetesen a köznép a krízishelyzet után hamar elfelejti a hőstetteket, korrupcióval, emberrablással, terrorizmussal vádolják hőseinket úgyhogy elkezdenek tiltakozni, majd egy-két nagyobb belső nézeteltérés is felüti a fejét és végül az Overwatch felbomlik. Évek múlva már csak emlékek őrzik az egykori hősöket, na meg egy-két kiállítás a múzeumban. Végül egyik főszereplőnk, Winston nem bírja tovább nézni a világban lezajló pusztulást és kiadja a hívóparancsot minden Overwatch ügynöknek világszerte: Ideje újra összeállni...

Téged választalak, Junkrat!

Az alapfelállás tehát megvan, innentől a dolgunk a legtöbb multis FPS mókához hasonlatos: Egymást követő mapokon kell 6v6 felállásban védekezni, avagy támadni. 12 map áll rendelkezésünkre a játék mostani állapotában, de később a játék bővülni fog nemcsak pályákkal, de játszható hősökkel is, ha minden igaz teljesen ingyen.

Nem kell a „Call of the Fields of Battle: Unlimited Advancement of Modernized Ultimate Warfare”

-féle map pack-ekre számítani...legalábbis remélhetőleg.

A játékmódok között megtalálható sok kedves ismerős, mint a Control (King of the Hill), Escort (kocsitolás), Assault (Attack/Defense) és a Hybrid, ami félig Assault, félig Escort. Maguk a mapok szépek, változatosak. Van mexikói kisváros, orosz gyárépület, nepáli templom, london utcái, görögország, csak hogy párat említsek.

21 különböző hőst vehetünk irányításunk alá, akik összesen négy kaszt alá vannak sorolva:

Támadó, Védekező, Tank és Támogató hősök. Itt jegyezném meg, hogy hőseink egytől-egyik nagyon eredeti karakterek. Nem kartonból kivágott neve nincs katonák, nevük, háttértörténetük van, ezáltal valóban lélegzik a világuk. Érdemes ügyesen megválasztani a felállást, habár nincs olyan mint mondjuk egy MMO-ban hogy kell lennie egy tanknak mert anélkül hamarabb odaveszünk minthogy kimondhatnánk „Raid Wipe”. Ha mindenki nagyon ügyes közel bármilyen felállásban győzedelmeskedhetünk, de azért nem árt az egy tank egy support hős és mellé a többi hős attól függően lehet kiválasztva, hogy éppen támadunk vagy védekezünk.

Fontos még tudni, hogy meccs közben ha nem fut csapatunknak a szekér, érdemes hőst váltani.

A hősök egy amolyan „kő, papír, olló” sémán alapszanak, azaz van olyan, akit könnyedén elintéznek, és akik ellen szinte esélytelenek. Na mármost például a TF2-ben (ejnye hányszor felbukkan ez a cím) 12 játékos van 12 ellen, itt ha karaktert váltunk talán nem lesz akkora hatása a meccs végeredménye, ha a csapat nehézségekkel küszködik. Az Overwatchban mint említettem 6v6 felállás van, így mi vagyünk a csapat egyhatoda (nyugi, matekból kettes voltam). Szóval ha csak egy csapattársunk is hősváltásra vetemedik, akkor ez könnyen a játszma megfordítását eredményezheti, feltéve ha mondjuk az ellenfél egyik ügyesebb játékosát ellensúlyozza ezzel.

„Megbírkózik a modern technikával”

A játék kinézetére semmi panasz nem lehet, jobb gépeken magas beállításokon egészen elképesztő látványt nyújt. A Blizzard-féle rajzfilmes, kicsit Pixar-ra emlékeztető látványvilágába első ránézésre beleszerettem.

Zenék szempontjából sem lehet kivetni valót találni. A főcímzenétől kezdve a különböző pályák úgymond „intrózenéjéig” egytől-egyig fülbemászó dallamok kényeztetik becses hallószerveinket.

A hangoknak ennél is nagyobb szerepe van a játék során. Értem ezt úgy, hogy például minden hőnek egyedi léptei vannak amiről következtetni lehet, hogy ki várhat ránk a sarkon túl. Nem beszélve a különböző úgynevezett „ultimate” képességek használatánál elhangzó csatakiáltásokról, ami óva int az ellenfél legerősebb képességeitől, így van esélyünk fedezéket keresni, mielőtt darált hús lenne belőlünk és/vagy csapatunkból.

Ilyen jellegű „hangrendszert” nem sok játékban fedezni fel manapság ahol nem az ügyeletes diszpécser nyögi be hogy „vigyázz haver, aktiválták a radart”, hanem minden karakter egyedi beszólása figyelmeztet a veszélyre. Külön poén, hogy ha külföldi (értsd: nem angol anyanyelvű) hősről van szó, akkor ha az ellenfél csapatában tartózkodik, saját anyanyelvén szólal meg ilyen esetekben, így könnyű különbséget tenni az ellenség, és bajtársaink között.

Nem mind loot box ami fénylik

Rendben, az már kiderült, hogy az Overwatch egy egészen kivételesre sikeredett online shooter, de páran kételkedhetünk, hogy vajon az árát megéri-e? Nos a dobozos verzió (Origins Edition)

16.000 magyar forintkát kóstál jelenleg. Ez a kiadás tartalmaz 5 egyedi kinézetet 5 különböző hősre, és néhány digitális „jóságot” a többi Blizzard címhez (Mercy szárnyak a Diablóba, Hearthstone kártyahátlap stb.). Ha a digitális verziót akarjuk magunkénak tudni, ez csupán 39.99 euró ami körülbelül 12.000 forintnak felel meg. Van egy gyűjtői kiadás is, ami tartalmaz mindent amit az Origins Edition, ezen felül kapunk soundtrack lemezt, egy gyönyörű kemény fedeles artbookot, és egy Soldier 76-ot ábrázoló fémszobrot. Ezen kincsek ára olyan 38.000 forint körül ingadozik.

A vita tárgya általában abban leledzik, hogy megér-e vajon ennyi pénzmagot a játék tartalom szempontjából? Nos a 12 pálya egy kicsit kevésnek tűnhet, de igazából nem nagyon untam rá egyikre se a jelenlegi 38 óra játékidőmmel. Megint megjegyezném, hogy a Blizzard új mapokat és új hősöket is szándékozik a játékba implementálni, amiért nem szeretne pénzt kérni. Ha megvetted a játékot, onnantól minden új tartalom ingyenesen, patch-ekkel kerül a játékba. Az egyetlen in-game mikrotranzakció az pedig a Loot Box-okat illeti. Szintenként kapunk egy ilyen ládikát ami különböző kozmetikumokat tartalmaz (kinézetek, beszólások, profilképek, graffitik) (ez egyébként nagyban hasonlít a Hearthstone paklinyitáshoz). Szinthatár ugyan nincs, de ha valaki egy kicsit fel akarja gyorsítani a ládanyitogatást, epikus és legendás javak reményében, az megteheti valódi pénzért.

Végtére szerintem egy egészen letisztult és közel tökéletes játékot kapunk a pénzünkért, az pedig mindenki döntse el hogy megér-e neki +4000 forintot néhány egyedi skin, néhány digitális kincs és a doboz.

Egy makulátlan játék örök ragyogása...

Összefoglalva, a Blizzard nekem nem okozott csalódást. Ha érdekelnek a pörgős online shooterek, bátran mondhatom: vedd meg a játékot. Könnyű belejönni, de mesteri szinten végezni kihívás lehet. Én évek óta nem szórakoztam így bármilyen játékkal, egészen biztos vagyok benne hogy ez a gyöngyszem még nagyon sokáig a napirendem része lesz, hiszen mindenkinek szüksége van hősökre, akikre felnézhet. Ez a játék pedig megérdemli rajongásunkat.